A mellbiopsziás tűtípusok technikai megkülönböztetése és klinikai alkalmazási határai

https://www.mayoclinic.org/tests-procedures/breast-biopsia/about/pac-20384812

A spektrumábanmell biopsziás tűtípusok, az üreges tűbiopsziás tűk (CNB) és a finomtű aspirációs (FNA) tűk a két legreprezentatívabb ág, amelyek technikai elveikben és klinikai értékükben jelentősen eltérnek egymástól.

Az üreges tűbiopsziás tűk „vágó” mintavételi eszközök; magszerkezetük egy barázdált mag és egy külső kanül kombinációja. Az eljárás során, miután a tűmagot behelyezték a lézióba, a külső kanült előrenyomják, hogy a szövetet a horonyba vágják, így egy 1-2 mm átmérőjű és 1-2 cm hosszú oszlopos szövetcsíkot kapunk. A tű átmérőjétől függően a CNB-ket tovább osztják automatikus kilökő típusra (pl. 14G, 16G) és fél{11}}automata/kézi típusra. Az automatikus kilökő típus egy rugós mechanizmusra támaszkodik az integrált „beszúró{14}}vágótű-kihúzás érdekében”, amely mindössze néhány másodperces működési időt vesz igénybe, és 95%-ot meghaladó sikeres mintavételi arányt ér el. Jelenleg ez a preferált módszer a képvezérelt emlőbiopsziához (például ultrahang és mammográfia). Előnye abban rejlik, hogy komplett szövettani struktúrákat biztosít, lehetővé téve a tumor inváziós mélységének, szövettani fokának meghatározását, sőt immunhisztokémiai kimutatást is, ami döntő információval szolgál az emlőrák neoadjuváns kemoterápiás kezelési rendjének kialakításához.

A finom-tű aspirációs tűk "leszívás" eszközök, amelyek általában 21G-25G ultrafinom tűket használnak, amelyek egy 10 ml-es negatív nyomású fecskendőhöz vannak csatlakoztatva. Az eljárás során a negatív nyomású szívás a sejteket a lézióból a tűcsőbe szívja, és sejtkenetet hoz létre. A finomtűs aspiráció (FNA) előnyei a minimális invazivitásban (csak 0,5 mm-es szúrási hely), az érzéstelenítés hiányában és a szövődmények alacsony kockázatában rejlenek, így alkalmas többszörös mikromeszesedés vagy cisztás elváltozás kezdeti szűrésére. Ugyanakkor korlátai is jelentősek: csak citológiai mintákat tud venni, a szövetszerkezetet nem tudja megfigyelni, diagnosztikai pontossága jóindulatú elváltozásokra, például papillómára és szklerotizáló adenozisra mindössze 60%-70%, és nehéz különbséget tenni az in situ carcinoma és az invazív carcinoma között.

Klinikai alkalmazásban a kettő nem zárja ki egymást: tapintható, nyilvánvaló tömegek esetén az FNA elsődleges szűrési módszerként alkalmazható; ha az eredmények megkérdőjelezhetők, vagy az elváltozás nem tapintható, további CNB (core needle biopsia) szükséges. A "finom-tűüregelés" (mint például a 18G-os, minimálisan invazív biopsziás tűk) közelmúltbeli trendje elmosja a határvonalakat a két tű között. Ez a tű ötvözi a finom tűk alacsony invazivitását az üreges tűk szövettani mintavételi képességével, új lehetőséget biztosítva a korai, kis elváltozások diagnosztizálására.