Endoszkópos ultrahang (EUS)

Ⅰ Bevezetés

Az endoszkópos ultrahang (EUS) egy lenyűgöző technika, amely ötvözi az endoszkópiát és az ultrahang technológiát. Az 1980 -as években történő bevezetése óta az EUS folyamatos fejlesztésen ment keresztül, és alapvető eszközévé vált a gastrointestinalis (GI) betegségek diagnosztizálásához. Az endoszkóp végén egy ultrahangos szondát tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy valós idejű képeket készítsen a GI traktusról és a környező szervekről. Az EUS különösen hasznos a kis léziók észlelésében és a felső GI -traktus és az eperendszer feltételeinek diagnosztizálásában.

Ⅱ Alapok

Meghatározás

Az EUS endoszkópos és ultrahangos képalkotó technológiák integrációja. Az ultrahangos szonda az endoszkóp hegyéhez kapcsolódik, és a szkennelési sík és az endoszkóp közötti kapcsolattól függően az EUS radiális és lineáris típusokba sorolható. A radiális EUS -nak az endoszkóp hosszú tengelyére merőleges szkennelési sík van, míg a lineáris EUS -nak egy szkennelési síkja van. Mindkét típust a betegség diagnosztizálására használják, de a lineáris EUS lehetővé teszi a finom tűk aspirációt és olyan kezeléseket is, mint például a celiac plexus blokk és a hasnyálmirigy ciszta vízelvezetése. Az EUS -t elsősorban hasi műtétben alkalmazzák, különösen a felső GI traktus betegségeinek diagnosztizálására, beleértve a gyomrot és a duodenumot, valamint az epe- és hasnyálmirigy -betegségek.

Alapelv

Az EUS egyesíti a valós idejű ultrahang szkennelést az endoszkópos technológiával. Az ultrahang szonda az endoszkóp végén radiális vagy lineáris szkennelést végezhet. A radiális szkennelés széles képet nyújt, megkönnyítve a sérülések megtalálását, míg a lineáris szkennelés koncentráltabb nézetet kínál, amely alkalmas a kisebb szervek vizsgálatára. Az EUS különösen hasznos a hasi műtétben a felső GI traktus és az eperendszer betegségeinek diagnosztizálására. Részletes képeket kínál a GI traktusrétegekről és a környező szervekről, jelentősen javítva a kis léziók észlelését. Ezenkívül az EUS-vezérelt finom tű aspiráció szöveti mintákat kaphat olyan területeken, mint a hasnyálmirigy és a máj.

Ⅲ Klinikai alkalmazások

Klinikai érték

Az EUS egy általánosan alkalmazott orvosi vizsgálati módszer, különös tekintettel a GI traktus sérüléseinek kimutatására, a fal rendellenességeinek értékelésére, a nyelőcső- és gyomorrákok stádiumára, a variációk diagnosztizálására, a rosszindulatú limfómák felmérésére, valamint a hasnyálmirigy, az epevezeték és a máj diagnosztizálására. Az EUS azonban nem minden beteg számára alkalmas. A súlyos mentális rendellenességekkel, a szignifikáns kardiopulmonalis betegségekkel, a gyanúsított GI -perforációval, a korrozív nyelőcső -gyulladással, az akut súlyos torokviszonyokkal, a gyanúsított mellkasi aorta aneurizma vagy a súlyos gerinc deformációi nem ideális jelöltek erre az eljárásra.

Vizsgálati folyamat

1. előkészítés

A betegeknek a vizsgálat előtt 12 órán át böjtölniük kell. A felső GI EUS esetében a torkot lidokain spray -vel zsibbadják, és diazepam beadható. A vastagbél EUS esetében hashajtókat használnak a bél tisztításához, és a vizsgálat előtt két órával tisztító beöntést végeznek.

2. módszer

Az EU-k közvetlen érintkezéssel, vízzel töltött léggömb vagy víz merítési módszerekkel hajthatók végre. Ha további vizsgálatra van szükség, akkor a gyomor öblíthető és de-aerált vízzel megtölthető a jobb ultrahang képalkotás érdekében.

3. eljárás

Először egy elektronikus endoszkópot használnak egy alapos vizsgálathoz, amelyet az EUS követ a részletes ellenőrzéshez. A vízzel töltött ballon módszert használják a nyelőcső és a környező szervek számára, míg a víz merítés módszere a legjobb a gyomor és a közeli szerkezetekhez. A hasnyálmirigy vizsgálatához a szkennelés a farkától kezdődik, és a hasnyálmirigy testéhez és fejéhez vezet.

Óvintézkedések

Az EU-k szövődményeket okozhatnak, például aspirációt, vérzést, perforációt, torok sérüléseket, aspirációs tüdőgyulladást, érzéstelenítéssel kapcsolatos eseményeket és a berendezés által kiváltott károsodást. Az EUS által vezérelt finom tűs aspiráció további kockázatokat hordoz, például pancreatitis, fertőzés és vérzés. A tűraktus vetés kockázata azonban alacsonyabb a perkután módszerekhez képest. A vizsgálat előtti készítményeknek tartalmazniuk kell a koagulációs teszteket, és a defoaming-szerek felhasználhatók a képminőség javítására.

Ⅳ Jelentés értelmezése

Klinikai értelmezés

1. GI EUS diagnózis

A GI fal öt rétegben jelenik meg az EUS alatt, mindegyik megfelel a különböző szerkezeteknek és potenciális patológiáknak. Például a felületes nyálkahártya, a leiomyomas a mély nyálkahártya és a szubmukóza lipomái azonosíthatók. Az olyan daganatok, mint a gyomorrák és a limfómák, általában hipoechoikus változásokként jelennek meg, amelyek többrétegeket befolyásolnak. A gyomor -antrum ektopiás hasnyálmirigye egy másik általános megállapítás.

2. Hasnyálmirigy és epebetegségek

A proximális epevezetéket és az epehólyag -betegségek gyakran diagnosztizálhatók felszíni ultrahanggal, de a disztális epevezetéket, ampullary -t és a hasnyálmirigy fejvágásait jobban megjelenítik az EU -kkal. Az EUS világos képeket nyújt ezekről a területekről, mentes a gáz -interferenciától. Az akut és krónikus pancreatitis, a hasnyálmirigy -daganatok és az epevezetékek kövek az EUS -val értékelve.

3. A daganat átállása

Az EUS elengedhetetlen a daganatok diagnosztizálásában és stádiumában, meghatározva az invázió mélységét, a nyirokcsomó bevonását és a környező szerv invázióját. Jelentős szerepet játszik a preoperatív stádiumban, a resectabilitás értékelésében, a kezelési válasz értékelésében és a posztoperatív visszatérés kimutatásában.

4. EUS klinikai diagnózis

Az EUS pontos anatómiai lokalizációt biztosít, elősegítve a megemelt léziók, a daganatok stádiumának, az epe- és hasnyálmirigy-betegség diagnosztizálásának, valamint az EUS-vezérelt intervenciós kezelések differenciáldiagnosztikáját.