https://en.wikipedia.org/wiki/Veress_needle

Egy "biztosított" szúróeszköz, de időnként még a biztonsági mechanizmus is meghibásodhat. AVeress tűeredetileg a biztonságra tervezték – a rugós{0}}tompa mag a „biztosítás”. Azonban minden hangszernek megvannak a használati határai. A Veress tű hatásmechanizmusának és lehetséges meghibásodásának megismerése a biztonság szempontjából minden laparoszkópos sebész számára kötelező.

Biztonsági mechanizmus: Hogyan védik a rugók a betegeket?

Amint azt korábban említettük, a Veress tű alapvető biztonsági funkciója a rugós{0}}tompa magban rejlik. Ez a kialakítás biztosítja, hogy a tű hegye csak akkor marad éles, amikor áthalad a hasfalon, és automatikusan tompa lesz, ha belép a hasüregbe. Ez a mechanizmus hatékonyan csökkenti annak kockázatát, hogy a tű hegye közvetlenül elvágja a bélrendszert és a főbb ereket. Ezenkívül a Veress tű oldalsó furatának kialakítása is döntő jelentőségű: a gáz az oldalsó lyukon keresztül áramlik ki, nem pedig a hegyből. Még akkor is, ha a tű hegyét a hashártyához vagy a bélfalhoz nyomják, a gáz simán szétszóródhat.

Mire használható a Veress tű? - Nem csak a kiszúráshoz, hanem kockázatértékelési eszköz is.

A tapasztalt orvosok a Veress-tű "tapintását" fogják használni a hasüregben lévő helyzet kezdeti értékeléséhez. Ha például rendellenes ellenállást tapasztalunk vagy hiányzik az egyértelmű „kettős kattintás” érzése a szúrási folyamat során, ez arra utalhat, hogy a tű hegye bejutott a pre-peritoneális térbe, vagy összenövéseket észlelt. Ezen a ponton az orvos leállítja a felfújást, áthelyezi a tűt, vagy átvált a nyitott módszerre. Ebből a szempontból a Veress tű nemcsak szúróeszköz, hanem diagnosztikai szondázási eszköz is, amely segít az orvosnak a rendellenességek felfújás előtti felismerésében.

Gyakori szövődmények és megelőzésük

A rugóvédő jelenléte ellenére a Veress tű továbbra is okozhat szövődményeket, amelyek főként:

• Érrendszeri sérülés:A leggyakoribb típus az alsó epigasztrikus artéria vagy a retroperitoneum fő ereinek sérülése. A megelőző intézkedések közé tartozik a megfelelő szúrási hely (például a köldök középvonala, Palmer-pont) kiválasztása, a szúrás szögének és mélységének szabályozása.
• Bélperforáció:Ez gyakrabban fordul elő adhéziós betegeknél. A megelőzés kulcsa a kórelőzmény preoperatív képalkotó felmérése, szükség esetén a nyílt módszer közvetlen megválasztása.
• Preperitonealis pneumoperitoneum:Ebben az esetben a tű hegye nem jut be a hasüregbe, hanem a preperitoneális térben felfújódik, ami megnehezíti a későbbi műtéteket. A megelőzés módszere az, hogy szigorúan be kell tartani a leejtési tesztet és a kezdeti alacsony{1}nyomású infláció megfigyelését.
• Gázembólia:Ez rendkívül ritka, de végzetes. A megelőző intézkedések közé tartozik annak biztosítása, hogy a tű hegye ne legyen a véredényben (negatív aspirációs teszt), valamint az alacsony{1}}áramlású kezdeti felfújás.

• Ellenőrző teszt: A biztonsági lánc végső kapuja

• Nem számít, mennyire magabiztos az orvos, három megerősítő tesztet kell végeznie a felfújás megkezdése előtt:
• Szívási teszt:Se vér, se béltartalom, se vizelet nem szívódott vissza.
• Csepp teszt:A tű hegyén lévő normál sócseppet belélegeztük, ami megerősítette a negatív nyomást.
• Inflációs nyomás kezdeti ellenőrzése:A nyomásnak 8 Hgmm-nél kisebbnek kell lennie; ellenkező esetben nem megfelelő pozíciót jelez.

Összegzés: Mire használható a Veress tű?

Ez egy önzáró átszúró{0}}eszköz, de a zárat megfelelően kell működtetni és karbantartani, hogy hatékony legyen. Biztonsági elvének megértése, a megerősítő teszt elsajátítása és a szövődményekkel kapcsolatos éberség szükséges ahhoz, hogy a Veress tű valóban betölthesse alapvető funkcióját, a "pneumoperitoneum biztonságos felállítását".