Az emlőbiopsziás tűk alkalmazási és posztoperatív gyógyulási jellemzői speciális elváltozásokban

https://www.mayoclinic.org/tests-procedures/breast-biopsia/about/pac-20384812

Az alkalmazás forgatókönyveimellbiopsziás tűkösszetettek és változatosak. A különböző természetű elváltozások biopsziája esetén a posztoperatív gyógyulási folyamat jelentős patológiás specifitást mutat. Az apró meszesedésektől a komplex cisztás-szilárd tömegekig, az in situ karcinómától a mikroinvazív elváltozásokig, magának az elváltozásnak a biológiai jellemzői és a biopsziás tűvel való kölcsönhatás együttesen alakítanak ki egy egyedülálló posztoperatív gyógyulási pályát.

Az emlők mikromeszesedéseinek biopsziáihoz gyakran használnak 14G vákuum--asszisztált biopsziás tűket sztereotaktikus lokalizációs technológiával kombinálva. A meszesedések gyakran a terminális csatornák lebenyes egységeiben helyezkednek el, ezért a tűnek át kell hatolnia az acináris struktúrák több rétegébe a szúrás során. A posztoperatív patológia azt mutatja, hogy a meszesedések körüli idegentest-óriássejt-reakció 2-3 hétig tarthat, ami a szervezet immunválasza a kalcium-só lerakódására. A klinikai megfigyelések a szérum kalciumszintjének átmeneti emelkedését mutatták ki ezeknél a betegeknél a műtét után- (átlagosan 0,12 mmol/l emelkedés), de ez általában nem igényel különleges kezelést. Figyelemre méltó, hogy a meszes elváltozások biopsziája után magas a hegesedés kockázata; a mammográfiás nyomon követés{12}}körülbelül 15%-os maradék meszesedést mutat a műtét után 6 hónappal, ami valószínűleg a kalcium tűtraktuson belüli szétterjedésével kapcsolatos, ezért szoros nyomon követést igényel.

A cisztás elváltozások biopsziája egyedülálló kihívásokat jelent. A hagyományos magtű{1}}szívás a cisztás folyadék extravazációjához vezethet, ami kémiai gyulladást okozhat. Jelenleg a 21G-os finomtűs{4}}aspiráció biopsziával kombinálva javasolt. A tű ferde kialakítása speciális kezelést igényel, -az oldalsó lyukak hozzáadása csökkentheti a ciszta falának a negatív nyomás által okozott szívási károsodását. Állatkísérletek kimutatták, hogy a ciszta finom-tűvel történő leszívása után a ciszta falának hámsejtjei 24 órán belül helyreállító folyamatot indítanak el, és nyálkát választanak ki, és védőgátat képeznek. A „hamis gyógyulás” jelenségét azonban klinikailag is meg kell jegyezni: egyes betegeknél a ciszta átmenetileg eltűnik{11}}műtét után, majd a cisztás folyadék ismételt felhalmozódása miatt 3 hónap elteltével kiújul, körülbelül 8%-os előfordulási gyakorisággal. Ennek megoldására javasolt szklerotizáló szer (például vízmentes etanol) befecskendezése a biopszia során, amely 2% alá csökkentheti a kiújulási arányt.

A mikroinvazív karcinómára gyanús elváltozások esetében a biopsziás tű kiválasztása különösen fontos. A 26G mikro-biopsziás tű alkalmazása lehetővé teszi az in situ carcinoma és a mikroinvazív karcinóma megkülönböztetését; a tűhegy átmérője mindössze 0,46 mm, ami lehetővé teszi a szövet pontos felvételét a lézió szélén. A mikrotű korlátja azonban a rendkívül kis mintatérfogat (átlagosan 0,02 mg), ami folyékony-alapú citológiát tesz szükségessé. Ami a posztoperatív felépülést illeti, a mikrotűs szúrás szinte nem hagy hegeket, és a kontraszt{8}}ultrahang azt mutatja, hogy a szúrás helyén a véráramlás helyreállása mindössze 15 percet vesz igénybe. A mikroinvazív elváltozásokat azonban gyakran lymphangiogenesis kíséri, és a biopszia után fennáll a tűtraktus-metasztázis kockázata (körülbelül 0,3%); ezért a beavatkozás után azonnal szükség van az őrszemnyirokcsomók értékelésére.

A speciális elváltozások posztoperatív kezelése egyénre szabást igényel: A meszes elváltozások biopsziája után egy hétig kerülni kell a magas-kalciumtartalmú étrendet.